|
Mozart lakóháza, amelyet "táncmesterház"-nak is szoktak nevezni, írásos dokumentumban 1617-ben szerepel először. 1685-ig két épületből állt. 1711-ben oklevélben engedélyezték, hogy nemesek részére táncórákat lehessen a házban tartani.
A Mozart család 1773-ban költözött az akkori Hannibalplatz téren álló (mai neve: Makartplatz 8) új otthonába.
A tágas lakás kényelmes és kellemes helyszíne volt a nagy baráti- és zenésztalálkozóknak is. Emanuel Schikaneder (1751-1812) színész, színigazgató, a „Varázsfuvola“ szövegírója is gyakran vendégeskedett a családnál.
Wolfgang Amadeus 1780-ig élt itt, szimfóniákat, divertimentókat, szerenádokat, zongora- és hegedűkoncerteket, egy fagottkoncertet, áriákat, miséket és egyéb egyházi zenei műveket komponált ebben a házban. Itt keletkezett "A pásztorkirály" KV 208, itt kezdte írni "Az álruhás kertészlány" KV 196 és az "Idomeneo" KV 366 című művét is.
Mozart lánytestvére, Nannerl házasságkötéséig (1784), édesapja, Leopold Mozart pedig haláláig (1787) élt itt.
1944. október 16.-án egy repülőbomba elpusztította a ház kétharmadát. Az akkori tulajdonos a ház lebombázott részét eladta az Assicurazioni Generali biztosítótársaságnak, amely irodaházat emelt a helyén. A Nemzetközi Mozarteum Alapítvány 1989-ben vásárolta meg az épületet.
A valamikori táncmesterterem megmaradt részét a Nemzetközi Mozarteum Alapítvány már 1955-ben megszerezte azzal a céllal, hogy ott múzeumot rendezzen be. Az irodaházat 1994. május 2.-án bontották le és május 4.-én kezdték el eredeti tervek alapján a lakóház újjáépítését.
|
